Töri tételek
Liló 2007.05.18. 12:44
II. témakör
1. tétel
Görög városállamok: Athén, Spárta a VI. században
Államformájuk demokrácia. A görög törzsek az ie. 2. évezred elejétől vándoroltak a Balkán déli részére. Helléneknek nevezték magukat, földjüket pedig Hellásznak. A hellén törzsek -iónok, dórok vándorlása kr.e. 9. század végére befejeződött, és számos poliszt /városállam / hoztak létre. A balkáni Görögország három részre tagolható. Észak - Görögországban, Thesszáliában található az istenek lakhelye Olümposz is. Közép - Görögország hegyes vidékein fekszik Attika - félszigete, az iónok alapította Athén városával. Kezdetben örökletes királyság volt, majd ezt váltotta fel az arisztokratikus köztársaság. Az állam élén kilenc arkhón állt. Ők irányították az állam gazdasági, katonai, politikai és vallási életét, ill. intézték az igazságszolgáltatást. A testület tagjai csak arisztokraták lehettek. Az arkhónok mellett működő tanácsot, az areioszpagoszt a hivatalukból leköszönő arkhónokból évente választották. Az areioszpagosz az Árész-dombon ülésezett. A 9 arkhón mellett jelentős szerepet játszott a 10 sztratégosz / athéni hadsereg élén álló hadvezér /. Az 1. sztratégosz Periklész volt, aki 15 éven keresztül töltötte be ezt a tisztséget. Az ő idején élte az athéni állam virágkorát. Az kr.e. 8. sz-ban fellendült a gazdaság. A parasztság bekapcsolódott a kereskedelembe, de sokan közülük eladósodtak, így kialakult az adósrabszolgaság. A parasztság szövetségese a gazdaságilag megerősödött iparos és kereskedő réteg lett. Ők alkották a köznépet, a démoszt. Soraikból kerültek ki a nehézfegyverzetű gyalogosok, a hopliták. Drakón kr.e. 621-ben írásba foglalta a törvényeket. A polgárokat ingatlanvagyonuk alapján vagyoni osztályokba sorolta. Szolón i.e. 594-ben eltörölte az adósrabszolgaságot és az adósságokat, a lakosságot pedig 4 vagyoni osztályba sorolta, és megnövelte a népgyűlés hatáskörét. Létrehozta a 6000 tagú, évente sorshúzással kiválasztott esküdtszék / heliaia /-t, akik a legfőbb bírákjogkörét képezték. Kr.e. 561-560-ban Peiszisztratosz magához ragadta a hatalmat és egyeduralmat alakított ki / türannisz /. Az utolsó türannoszt / a türannisz élén álló zsarnokot / kr.e. 510-ben elűzték. Az athéni demokráciát Kleiszthenész reformjai alakították ki, az országot 10 kerületre /phülé/-re osztotta minden phülé 3 részből / trittüsz / állt: az egyik a városban volt, a másik a tengerparton, a harmadik a szárazföld belsejében. Minden phülé 50-50, sorshúzással kiválasztott tagot küldött az ötszázak tanácsába, a buléba. A bulé jogköre: végrehajtotta a népgyűlés határozatait; ellenőrizte a tisztségviselőket; előkészítette a törvényeket; ügyelt Athén rendjére, ellátására. Az athéni társadalmat ekkor szabadok és rabszolgák alkották. Voltak teljes jogú szabadok, és polgárjoggal nem rendelkező idegenek, a metoikoszok. A nők szintén nem rendelkeztek polgárjoggal. A rabszolgák pedig teljesen jogfosztottak és kiszolgáltatottak voltak. Dél - Görögország elsősorban a Peloponnészoszi - félszigetet jelenti, itt található a dórok alapította Spárta, több jelentős kikötővel. A szigetek összekötő szerepet töltöttek be az anyaország és Kis - Ázsia között. A kereskedelem tehát jól megoldható, és szükség is van ráa folyók csekély száma miatt. Teljes jogú polgárok csak a spártaiak lehettek, legfőbb feladatuk a katonáskodás, az uralom fenntartása volt. A leigázott őslakosok, a helóták / a spártaiak velük műveltették földjeiket/. Az ipari munkát a körülfekvő hegyeken lakók, a perioikoszok végezték. A gyermekekkel születésüktől fogva az állam rendelkezett. Ha a vének tanácsa valamelyiküket nem találta elég életerősnek, kitették a Taigetoszra, hogy ott pusztuljon el; ha életképesnek találta, visszaadta az anyának. 7 éves korban azonban elválasztották a családjától, és közösségi házakba kerültek. Spártában az állam élén két király állt. Lükorgosz spártai király korlátozta a királyi hatalmat. A tényleges hatalmat az ephorosz gyakorolta, számuk: 5 fő, a népgyűlés választotta őket, feladatuk: a fiatalok nevelése, szerződések kötése, ellenőrizték a hadvezéreket, felelősségre vonhattak tisztségviselőket, stb., működésüket meghatározta a gerúszia akarata /vének tanácsa/. A gerúszia 28, a 60. életévüket betöltött vénből, és a két királyból állt. A két városállam hegemóniáért folytatott harcából, a peloponnészoszi háborúból / kr.e. 431-404 / Spárta került ki győztesen. Archaikus kor (Kr.e. VIII - VI. Század) A görög gyarmatosításnak nevezett vándormozgalom lezajlásának, és az ezt követő társadalmi változásoknak, mindenekelőtt a démosz kialakulásának kora. A poliszok többségének politikai életét a démosz és az arisztokrácia küzdelme jellemezte. A korszak végére Athénban kialakult a demokrácia. A demokratikus államforma nem athéni jelenség, más görög városállamokra jellemző. Klasszikus kor: (Kr.e. V - VI. század ). A görög - perzsa háborúkkal kezdődő mozgalmas korszakban virágzott az athéni demokrácia, megjelent a poliszokban a nagyarányú rabszolgatartás és lezajlott a két vezető polisz, Athén - Spárta, valamint szövetségi rendszereink testvérháborúja, a Peloponnészoszi háború.
|